2015. július 1.

Tiszavirágzás (csokorba kötve)

Június közepén kezdődött. Szegedről jelezték, hogy beindult a virágzás, első nap gyengén. második nap erősen, a halak ráálltak, volt vircsaft.
A hónap első felében meleg idő volt, egy pár nap kánikula és a víz hőfoka lassan 22 °C felé emelkedett, tizenhetedikén azt mondtuk: ha lesz, ha nem, rápróbálunk az élő Tiszán, Tiszafüreden.
Nem volt rossz döntés.

No de lássuk szép sorjában:











Az első nap


Lehűlt az idő, pulcsiban is dideregtünk, de megjelentek az első kérészek.
A halak estefelé ráálltak

Szépen fogtunk. A levegő és a víz hőmérséklete között
legalább 8 fok volt a különbség. A megfogott halak melegek voltak

Gyorsan visszahelyeztük őket, nehogy megfázzanak a hűvös levegőn

A második nap



Hat óra tájt megjelentek az első hímek. Csodálatos, ahogy alig néhány perccel
a lárva-egyenruhából való kibújásuk után megint újjászületnek. Itt épp egy vedlésre
 készülő hím vált mozdulatlanná néhány perc erejéig,
hogy kamaszbőréből kibújva férfivá váljék 
Hamarosan a halak is ráálltak a kérészpecsenyére
Mi meg 15-25 méteres dobásokkal- ami a csövön kifért- szebbnél szebb
halakat fogtunk
Volt közöttük kisebb,,.
...meg nagyobb...

...szebbnél szebbek

Egy szó mint száz, vidám nap volt

A harmadik nap

Soha még ennyire nem akartunk halat fogni.

Ugyanis a BBC egy természetfilmes csoportot küldött a Tiszára,
a tiszavirág-rajzás dokumentálására

Egyúttal rögzíteni szerettek volna néhány percet a tiszai legyezőhorgászatról is 
A producer itt mosolyog, de egyáltalán nem volt ilyen sima a helyzet.
Erős szél, lehűlőben lévő víz, gyenge rajzás, apatikus halak.
A "jó" helyen lomha busák (amúrok) csobbanásaitól kaptunk frászt,
a balinok meg teljesen közömbösek maradtak.
Végül Ákosnak sikerült egy halat fognia a kameráknak.
Állítólag elég lesz a filmhez, de ennél sokkal jobb fogásra számítottunk
Természetesen, a forgatócsoport elvonulása után megjött a halak kapókedve.
Itt épp Horog fáraszt...
Majd lefotózza...
...és pózol a Stickman kamerájának, ha már a BBC-nek nem sikerült.
De tényleg, ritka egy peches nap volt

A negyedik nap

Természetesen rossz idő, de jó fogások. Persze, hisz nem kellett a kameráknak fogni. Csak lazán, gyenge rajzás mellett, hűvös időben a Stickman #7-es és #6-os új botjainak a tesztelése közben néhány hal is esett, valamint egy rakás jó fotó is, amint a mellékelt ábrák is mutatják.

Stickman T7 Stealth prototípus, a tiszai teszt közben
A kérészrajzásnál jobb alkalom nincs
Hal is akadt. Nem sok, de minden esetre több, mint a filmezés napján.
Ez egy ilyen játék...

Az ötödik nap

A Tisza Tokaj fölötti szakaszára próbáltunk rá.

Kisebb domolykók vehemensen támadták a legyeinket.
A csali alig fér a szájába, de ez megakadt.
Rengeteg rontott kapás volt erre a légyre. Kisebbre meg egyáltalán
nem volt érdeklődés
Jött még néhány őn...
...gyönyörű, hibátlan...
...domolykó...

...a rajzás végén pedig egy kukázó gardával zártuk a napot
Minden nap, mindenki Stickman botokkal horgászott. Kiváló szerkók, könnyű, erős, szép, esztétikus botok.
Mindent egybevetve, a gyenge rajzás, a kivételesen rossz, kedvezőtlen idő ellenére is néhány nagyon kellemes és emlékezetes horgásznapot töltöttünk a Tiszán.
Mert Tisza asszony, a mi szőke Tiszánk minden durcássága ellenére, kegyeibe fogadja azokat, akik szeretik és tisztelik Őt.
Én imádom a Tiszát.
Ja, és a Marost is.

(fotók: Szmutni Ákos, Hárságyi Péter, Bereczki Gábor)


2 megjegyzés: