Savinja World Cup 2019

Mielőtt még röhögőgörcs kapná el a bájos olvasót, elmondanám, hogy a Mühosz hagyományteremtő céllal nevezte el így ezt a versenyt, a helyi egyesülettel karöltve. A jövőben a Mozirje-i horgászklub nemzetközi felhívást kíván hirdetni ilyen néven.
Idén csak magyar résztvevők voltak, a Mühosz részéről 14 legyezőhorgász.

Egy héttel a megmérettetés előtt két napot töltöttem a Savinján, úgymond felmérni a terepet, mert jóllehet sokat horgászom arrafelé, a Savinja nem a szívem csücske, sokkal inkább a Dretát preferálom. Egy héttel a dzsembori előtt még úgy volt, hogy a Dreta-i szektor közvetlenül a beömlés fölött lesz, ott se horgásztam soha azelőtt, úgyhogy három szinte teljesen szűz szakaszt bogarásztam végig.

Az érmem másik oldala

Egy nagyon megviselt cipősdobozban tartottam az évek során felgyűlt érmeket, amelyeket a család tagjai érdemeltek ki egykor régen, vagy mostanában, az utóbbi kb. száz évben. Mostanság a fiamnál kallódnak- gondoltam én.
Tévedtem!
Becsben tartott plecsnikké avanzsáltak, a hozzájuk tartozó diplomák társaságában, vagy csak úgy magukban a régi pénzekkel együtt.

Érmek, kitüntetések, díjak, rendjelek, plakettek, emlékérmek.
Mind-mind valamilyen- kiérdemlőjének fontos- eseményre emlékeztetnek, ellenkező esetben nem őrizte volna meg őket.

Egy marék dió

          A Királyhágó túlsó oldalán, egy körösparti parkolóban mindig megáll, ha arra veti útja – egy időben sokszor vetette – megpihenni és bekapni néhány miccset, mert olyat, mint ott, sehol sem tudnak készíteni. Sör helyett sajnos vizet kell inni, de így is…

Régebben úgy mondta, hogy a Királyhágó innenső oldalán; a székely fővárosból, a Bolyaiak városából ugyanis úgy nézett ki.

 

Halfogó verseny lesz a Maroson.

Sanos konklúziók

Gyönyörű vidék, érdekes víz, halbőség, jó társaság.
Röviden így jellemezném a Lengyelország déli részén folyó Sant, ahol az idei legyezőhorgász kupasorozat zárórendezvényét tartotta a Műhosz. Az öt verseny záróakkordjaként, többek között itt dőlt el az idei legyezőhorgász bajnok személye is.

A szócséplés helyett néhány tanulságot vonnék le, elsősorban magam számára, de talán azoknak is hasznos lehet, akik el szeretnének látogatni ide.

Sió, ami jó

II Sió-kupa résztvevői

A Műhosz által május negyedikére meghirdetett, de a Balaton leeresztése miatt elhalasztott második Sió-kupát szeptember 21.- én bonyolítottuk le.
Egy bátor előörs már péntek este lemerészkedett a tett helyszínére és sátorban töltötte az éjszakát. Én sajnos nem tudtam lemenni pénteken, így hát szombat hajnalban vágtattunk le Mezőkomáromba, aholis már kezdett gyülekezni a jónép.
A versenyről, helyezettekről részletesen olvashatunk a Műhosz honlapján, ide csak néhány kiegészítés kívánkozik, személyes benyomások és tanulságok.

Ha jó, ha nem jó, Sajó

Pillanatkép (Kovács Péter felv.)

Nehéz lesz képeket feltölteni egy olyan versenyről, ahol elő sem vettem a fotómasinát, pedig előkészítettem és a gázlóba rejtve mindig kéznél volt. Meg sem tudom magyarázni az okát.
Úgy nézett ki, hogy megismétlődik a pénteki hernádos durchmars, amikoris nagyon sok domit sikerült fognom. A verseny első fél órájában ugyanis egymás után három halat fogtam (egyik méreten aluli 19,50 cm), s nem akartam a fotózással bíbelődni. Mint utólag kiderült jól tettem, mert kilenc óra után mintha elvágták volna, a légnyomás hirtelen elkezdett süllyedni, a halak étvágyával egyetemben. Utána semmi.
De nem is ez a fontos.
A Sajó kupáról szeretnék néhány gondolatot ide vésni.
Negyedik alkalommal veszek ezen részt, néminemű konzekvencia ezért levonható.

IX. Sajó Kupa tanulságokkal

Tájkép Madával

AZ ÉMHE által rendezett műlegyező IX. Sajó kupa néhány tanulságát osztanám meg a nagyérdeművel.