2013. április 21.

Csodálatos Isonzo


Megyünk, nem megyünk, megyünk, nem megyünk huzavona után eldőlt: jó a víz, kissé opálos, jó idő lesz, tehát megyünk.
Jó hatszáz kilométerre van az Isonzo (Soča) kiszemelt szakasza, ott, ahol a Lepena patakkal egyesül. Márványpisztráng (marmorata), szivárványos pisztráng, adriai pér stb. élőhelye. Suttyomban a márványosokat céloztuk meg, felemás sikerrel, de beszéljenek inkább a képek. Gyönyörű ez a vidék, ilyen csodálatos folyót én még nem láttam.

2013. február 3.

Faorsó COPY-PASTE

Horgászbörzén vásároltam anno egy fából készült legyezőorsót. Ódon, feelinges cucc. Néhány éve a kertből kiemeltünk egy hatalmas homoktövis bokrot, gyönyörű, egészséges törzsét lehántottuk és 2 évig száradt a padláson, együtt egy hatalmas diófa és egy hangszerfának alkalmas meggyfa anyagával.
A homoktövis fáját nem ismertük, kipróbáltuk és rendkívül szívós, kemény, jól forgácsolhatónak bizonyult, hasonlít az eperfa anyagához.
Így jött az ötlet, hogy a régi angol faorsót lemásoljuk.

2012. december 28.

Forraltbor


Grófúr felkapatott a kockaköves utcán, ami a Főtérről meredezik a Szülészet tövéig.
A parkban mindig kipihegi magát, mert pofátlanul meredek ez az utca.
Fiatalabb korában ez sose tűnt fel neki.
A fenti park padjain bújt össze a leánykákkal hajdanán, Mucit is itt csókolta meg először.

- Hja, régen volt az, pedig nem is…
Így télidőben pedig különösen nehéz ez az út, mert síkos.
Pár napja mínusz tíz fok fölé nem adja, még nappal sem. Ritka ez így a csonkahéten, karácsony és újév között. A városra január közepe szokott ilyen hideget zúdítani, de azt aztán sokáig.
A Súrlott Grádicsba igyekezett. Ott szokták az öregfiúk leereszteni a karácsonyi töltöttkáposztás puffadást néhány pohár vidám forralt borral.

Vidám ez a ravaszul befűszerezett világosbarna ital, amit csak itt tudnak így elkészíteni, a fahéjon, szegfűszegen és szegfűborson kívül lélekkel is megfűszerezik.
_____________________________________________________________________

2012. december 24.

Karácsony, az első a világvége után

Pontosan ötvenöt éve kivétel nélkül minden karácsonykor én díszítem föl a családi karácsonyfát, természetesen csakis azért, hogy tehermentesítsem az ilyenkor igencsak elfoglalt Angyalkát. Gyerekkorom utolsó karácsonya, amikor még elhittem, hogy az Angyal egyedül dolgozik, az 1956-os év volt. Azóta őrizgetem ezt az icipici létrát, az icipici kéményseprő kefével, az icipici négylevelű lóherére írt, azóta megkopott 1956- os aranyozott felirattal.
Azóta- bármi is történt- ez a dísz sosem hiányzott a család karácsonyfájáról.
Mindenkinek kívánom, hogy sok-sok évig aggathasson ódonabbnál-ódonabb díszeket családi karácsonyfájára.
Kívánom, hogy a Jóisten adjon mindig annyi egészséget, hogy hathatósan segíthessük az Angyal munkáját.
Békében és boldogságban!
A következő világvégéig!

2012. november 18.

Cöc legye, ami nem fogott csukát


Cöc legye, ami nem fogott csukát

 A Tisza-tóra szervezett csukás találkozóra nagyon kevesen jelentkeztek, annak ellenére, hogy a szervezője a lehető legolcsóbban oldotta meg a szállást és a csónak-használatot is. A költséget az utazás, a csónak meg a napijegy jelentette volna azoknak, akik tényleg egy csodás Tisza-tavi hétvégét szerettek volna pecával tölteni. A kiszemelt pálya a Poroszlóról elérhető Borzonat volt, ami a vízleeresztés után nagyon jó csukás helynek számít.

2012. november 14.

Betli_3_Szigetcsúcs

Egy óra peca. Csakazértis.
Most a makk kilencesesem alá tolták a hetest.
Halnak nyoma sem volt, a vízállás normális alatt egy kevéssel, fehéres-opálos dunavíz. Állítólag ilyenkor az Inn árad és ez nem tesz jót a horgászatnak.
Valóban nem tett jót.
A táj viszont gyönyörű, ami mindenért kárpótolt.

2012. november 11.

Betli_2_Fenyves_tó

Ez egy másik, október végi történet. Most a zöld kilencesem alá nyomtak egy zöld nyolcast.
Várpalota mellett, ahol bányászat folyt hajdanán, okos geológusok nem vették észre, hogy a bányagödröt komoly vízbetörés veszélyezteti. A víz mindenkinél okosabb (és erősebb) és be is tört annak rendje-módja és a természet törvényei szerint, olyan hevesen, hogy a munkagépek is a gödör mélyén rekedtek, növelvén az ily módon keletkezett tó vizének vastartalmát. Idővel az átázott talaj egy szakaszon megadta magát és erdőstül beszakadt. Lett is ebből egy 15-20 méter mély vízalatti erdő.
Ez a Fenyves-tó.