Fájt a fogam a tiszavirágzásra

Szó szerint!
Szegedi barátom már évekkel ezelőtt meghívott tiszaparti horgásztanyájára, azzal a kikötéssel, hogy addig maradok, ameddig csak akarok.
Hát ez igen jól esett és az idei tiszavirágzás lett volna a várva-várt alkalom.

Szombat-vasárnap és Pünköst-hétfő.
Már péntek este halomba raktam a cuccokat, kötöttem néhány céllegyet, "szaloncukrot" is, de az első után olyan undor fogott el, hogy képtelen voltam még egyet kötni. Gyűlölöm a polilegyeket.
Tévedés ne essék, a polifoamot alkalmazom néha, ott ahol kell, de kizárólag poliból nem kötök egy ideje.
Nos, lett néhány nagy sárgás kérész és barnás woolly-bugger.
Már azelőtt pár napja, amikor Erdélyből utaztunk haza, a rossz autóklíma miatt nyitott ablakkal, huzatot kapott a jobb felem.
Node, péntek éjjel úgy bedurrantak a fogaim, hogy szó sem lehetett pecáról.
Még most is kezelés alatt vagyok, már szinte egy hete.
Közben a tiszavirágok jól kibimbóztak és már el is hervadtak.
A koma meg degeszre fogta magát.
Ahogy hallom, mások is. Hát az idén ez van.