Rapsonné átka

 Úgy alakult, hogy összetrombitálták az egykori gimnáziumi osztálytársakat a kétszer huszonkét és fél éves érettségi találkozóra, ahova eljött mindenki, aki tudott s akart. Hál'Istennek még sokan el tudtunk menni.

Sima horgász-jellemferdülés miatt azonban már évekkel ezelőtt kiszemeltem a találkozó helyszínéhez közeli folyócskát, hátha...
Botok, legyek, gázlócucc stb., stb...

A Juhod-pataka Szovátánál bújik a Kis-Küküllőbe, de sokkal érdekesebb a felső fertálya, ahol állítólag pisztrángok és lepényhalak is élnek. 

A vízben halak, a szárazon meg medvék tanyásznak, annak rendje s módja szerint.

Szólt is az egyik osztálytársam, aki ott épített magának egy luxusvityillót, hogy nem nagyon ajánlja a csendes kószálást, a pecát meg egyáltalán nem, mert a medvék is megszomjaznak néha, s szomjukat leginkább a Juhod vizével oltják. 
- S mi lesz, ha megvérszomjaznak?! 

Sok a medvebocs is így tavasszal, le is mondtam a felső vadvízi pecáról.

Viszont autóval végigkocsikáztam a Juhod völgyét, a pecát a folyócska egyetlen települése, az Illyésmező alatti szakaszra terveztem. Van ott domi, márna, kósza pér, petényi márna s paduc is elvétve.

Illyésmezőt nagyon jól jellemezte egy helybéli:
„Mi olyanok vagyunk, mint az ember köldöke. Még az orvosok is lehetőleg megkerülik. Tudják, hogy van, de megbolygatni senki sem meri… Bizony nagyon ritka az az ember, aki gyalog vagy autón idáig felpeckelődik.”

Hát én felpeckelődtem, pontosabban lepeckelődtem, mert fentről érkeztem, Rapsonné vára felől.

Parajdról a Bucsin-hágóra vezető útról lehet besurranni egy keskeny völgyön keresztül Rapsonné (egyes források szerint Rapsóné, vagy Rabsóné ) várához.

Orbán Balázs, a Székelyföld leírása című művébena Rapsonné várának nevezi, mellékelve ezt a pazar illusztrációt

 

Ma ez a látvány fogad, a sziklát Királysarokként is említik

"Rapsonné vára rég, még a magyarok béjövetelekó épült. A vár alatt égy órijási barlang van, teli s teli kinccsel. A várost égy Rapson nevezetű király építette. Most es láccik a Királysorok (Királysarok), ahó a király lakott pontosan. Rapson királynak vót három hadvezére: Están (István), Zelemír (Elemér) s Déckás (Deszkás). Ezekrő kapta: Estánbérce (Istvánbérce), Elemérkő (Elemértornya) s Déckásvár (Deszkásvár) a nevit, amék osztán később nagy erődítmények lettek. Ezek a vezérek vótak Parajd alapíttói.

Écce osztán a királyt megőlték, s a vár ura a király felesége lett, akit úgy híttak, hogy Rasponné. Akkoriba má híre ment vót, hogy a vár alatt egy nagy barlang van, s abba temérdek sok kincset rejtettek é. 

A völgyben - amott lenn- folyik a Juhod pataka, alighanem erről a kincsről szól a monda

Két ember Kolozsvár környékirő éjött vót, s keresték a kincseket, meg es tanáták, de akkó csak égy részit vitték magokkal. Nihány esztendő múva visszajöttek a többiér, de az erdő közbe úgy megnőtt, hogy má nem tanáták meg még a barlang helyit se. Azután osztán még sokan keresték, de senki se tanáta meg soha.

Rapsoné erőst furfangos eszejárású vót, az ördögökkel cimborát, véllek csináltatott egy fájin utat Kolozsvárig, hogy tudjon minden vasárnap az aranyból csinált hintójával misére menni. Az ördögökkel úgy egyezett (Durumóval, a főördöggel), hogy ad nekijek két domb aranyot, s égy vőlgy ezüstöt, de ígirettyit nem tartotta bé, me mikó az ördögek mentek a pénzé, Rapsonné a csicsire csapott egy-egy aranyat, s egy ezüstöt bétett a két csicse közi. Így akarta bécsapni az ördögeket, de azok mérgekbe az utat széjjelrombolták. 

Belzebub és Durumó dühe ma is látható. Így jár az, aki az ördöggel cimborál!

Nagy, kézzel kifaragott kők, még akkorák es vannak közöttek, mind egy asztaltető, most es látszanak sok helyen, ahó vót a Rapsoné útja, vaj úgy es mondják, hogy az ördögek útja.

Ördögi kockajáték. Itt Lucifer vesztésre áll

  A gyermekeket még most es azzal jesztgetik, hogy jő Rapsonné a fekete hintójával, s az útkeresztbe fékap s elviszen.

A királyné écce csak belészeretett Elemér vezérbe, s attó kezdve minden öste égy magoss sziklánál tanálkoztak, s ott szerelmeteskedtek kakasszóig. 

Szerelmük emléke a zergeboglár (Trollius europaeus) amely ilyentájt, Pünkösd idején nyílik a völgyben

Écce osztán hogy s hogy nem, Elemér vezér a szikláról leesett, s szörnyethótt. Utána Rapsonénak a szüve bánattyában meghasadt, s ő es meghótt. Azóta eztet a sziklát Elemérkőnek nevezik, de mondják Furulyakőnek es."*

Gyanítható, hogy a patak vize is Rapsonné könnyeiből származik

Eddig a legenda, a sivár valóság meg az, hogy Illyésmező alatt behajtottam a patak partjáig, a sok esőtől alattomosan felázott kaszáló pedig foglyul ejtett.

Alighanem Rapsonné átka fogant meg, mert se előre se hátra

 

Végül egy traktor cibált ki a slamasztikából, vasárnap lévén száz százalékos felárért, de csakazértis egy pár száz méterrel lentebb, fogtam egy halat is.

Na, így vót.

*(Az idézet Gub Jenő: Rapsonné rózsája c. gyűjteményéből való)