2013. november 20.

A megálmodott Küküllő, az álomfolyó

Fohász
Ennél jobb címet nem lehet kitalálni. A tábla Zeteváralján, a Nagy-Küküllő hídja mellett áll. A fohász híven tükrözi a folyót kezelésbe vevő emberek törekvését.
November közepén rendezték meg a a Flyfishing Dedicated legyesklub által már régebbről beharangozott szezonzáró legyes találkozót itt a Madarasi-Hargita aljában. A találkozóra a rendezők meghívásos alapon kb. 40 főre számítottak. Mindenki eljött, kivéve a bolgár legyeseket és néhány helybélit, akik ilyen-olyan okok miatt kihagyták ezt az alkalmat.
Bánhatják.

Jó társaság gyűlt össze Erdélyből, a Regátból, a Felvidékről, Olaszhonból és Magyarországról. Egyesek több mint 800 kilométert utaztak Eperjesről Zeteváraljáig.
A Műhoszt ketten képviseltük.



Lee akcióban

Nagy-Küküllő alkonyatkor


A folyó jó passzban volt, szintje a normális, átlagos, a víz tiszta, a halak a helyükön, kivéve a sebes pisztrángok egy részét, amelyek ívásra készülődve elkezdtek felhúzódni a mellékvizekbe.


Ez a pöttyös nem vonult fel ívni. Az ilyen méretes pisztrángok itt már nagyon ritkák és matuzsálemnek számítanak.

Első nap a szálláshely környékén (Zeteváralja Panzió) próbáltunk szerencsét, kevés sikerrel, mert mint utóbb kiderült három óra után már kár dobálni, a halak abbahagyják a táplálkozást.
Este welcome-drinkelés, légykötés, vacsora, beszélgetés után elvackolás a nagyon olcsó és kényelmes szálláson, aztán durmi reggelig.


Aranyszínű wolfram fej, fluokék test, 10-es horog. Ez volt a menő. És a 10 láb hosszú, #4 -es botok

A vendéglátóink előre szóltak a bevetendő legyek ügyében. Középhosszú nimfázásnak nevezném a technikát, ők vonszolgatósnak hívják és két nimfával űzik. A szerelék végén van a nehezebb légy, amit 2,5 ÷ 4,0 mm-es wolfram fejjel kötnek, így késő ősszel az élénk, kék, narancs, pink színek a fogósabbak. A felvidékiek PT-vel pecáztak, legalábbis ezt mondták.
A felső nimfa kisebb gammarus, vagy akármi, de mindig hot-spottal kötve.


Simon, egy vérbeli purista, csak üveg,- vagy nádbottal pecázik és szárazléggyel. Ezt a szivárványost is szárazzal fogta

A szombati pecát a zeteváraljai híd alatt kezdtük, Lee fölfele én meg lefele indultam. Ennél a zúgónál aztán szinte le is gyökereztem, mert már az első dobások után finom kapások voltak. Innen jött a nagy sebes is

A zúgó fölötti "csendesből" Lee kimádkozott két pisztrángot, aztán elindult fölfele, estig nem is láttam

Peca közben, a szemem sarkából többször is figyeltem, ahogy valami nagyon kitartóan szedeget a bal parti fák alatt. Szivárványosra gyanakodtam és Simon példáján felbuzdulva óvatosan visszaosonva az autóhoz, botcsere, váltás úszó zsinórra, szárazlégyre és nagy ívben a szedést kezdtem dobálni.
Semmi.
Felkötöttem egy piros üvegfejes fekete nimfát, első dobás, és ....

...egy pici domolykó volt a szedegető (balind ennek a becsületes neve errefelé). Ez itt elég ritkaság-számba megy, csodálkoztak is a helyiek. Mostanság senki sem fogott domit

Három óra tájt egy kisebb csapat gyűlt össze a zúgónál...

...és minden tudásukat latba vetve, fogtak egy 1,80-as galócát. Ez volt a nap hala. Itt jól látható, hogy az a fránya Borisz nem is iszik, csak mutogat, meg legyet köt (igaz, hogy az meg itt nem látszik)

Vendéglátónk és fő szervezőnk, Zsolt bemutatja az "erdélyi vonszolgatós" technikát. De ebből a zúgóból ő sem tudta kifogni a még kifoghatót. Késő volt már, akárhonnan is nézzük
Dobóbemutató vacsora előtt. 
A kitűnő horgásznap után megint egy beszélgetős, csevegős, filmvetítős este elé néztünk.
A Műhosz által küldött molinót kitűztük a falra (szerényen, hisz mi nagyon kevesen voltunk), levetítettük Ákos filmjeit, a tiszavirágzós nagyon tetszett mindenkinek, a csukás is, a domis-garamosnak a feelingjét dícsérték, amit itt tolmácsolok.
Vendéglátóinkkal megbeszéltük, hogy ha szeretnénk, akkor a Műhosz versenysorozat valamelyik fordulóját megszervezik nekünk, szállás és ellátás van, hal van, biztosítják a bírákat is.
Én még megfűszerezném egy egy napos kirándulással a közeli Madarasi Hargita csúcsára (1801 m), ami innen aránylag könnyen elérhető.
Hazautazáskor még megálltunk a Kis-Küküllő partján is. Nagyon jó víznek néz ki, vendéglátóink szerint őn, paduc és domi fogható itt és egyre jobb a vize. Ha sikerül majd valahogy ezt a vizet is odaadó kezelésbe venni, akkor a Nagy-Küküllő mintájára, ebből is kitűnő legyesvizet lehet majd varázsolni. Csak elhatározás és kitartás kérdése.
És eltökéltségé, amire a Flyfishing Dedicated csapata képes volt.
Köszönet ezért a pár szép napért!
Hajrá fiúk!!!


2 megjegyzés:

  1. Nice blog. It is interesting, indeed. Great place for Central European fly fishing, of which I canno tet enough. Best, Ken

    VálaszTörlés
  2. Jó lehetett. Szép víz nagyon.
    Nyáron próbálkoztam egy keveset, de nem jött semmi.
    Mondjuk csak kényelmesen és sajnos csak keveset és napközben horgászgattam így nem lepődtem meg a betlin...
    Pár óra csendes séta után patakban hűtött Hargitával vigasztaltam magam, szóval úgyis jó volt.:-)
    Na majd egyszer talán egy ilyen 40-essel is összeakadok.

    VálaszTörlés